Németország és Hollandia helyzete különösen érzékeny
Az európai átlag ráadásul nagy különbségeket takar. A legnagyobb tárolókapacitással rendelkező országok között Németország és Hollandia különösen fontos, hiszen készleteik az egész északnyugat-európai gázpiacra hatással vannak.
Az augusztus végi adatok szerint a német tárolók töltöttsége nagyjából 51 százalék, a hollandoké körülbelül 44 százalék körül járt. Ezek lényegesen gyengébb értékek annál, amit Európa az elmúlt években megszokott a tél előtti időszakban.
Minél kisebb készlettel indul Európa a télnek, annál érzékenyebbé válik az időjárásra. Egy enyhe december és január mellett még viszonylag könnyen kezelhető lehet a helyzet. Ha azonban több héten keresztül szokatlanul hideg idő alakul ki, gyorsabban kezd fogyni a tárolt gáz, és a piaci szereplőknek egyre több azonnal elérhető LNG-szállítmányért kell versenyezniük.
Egy hideg tél alapjaiban változtathatja meg a képet
Ez az egyik legnagyobb kockázat. Európa az elmúlt években jelentősen csökkentette a földgázfelhasználását. Az ipari fogyasztás visszaesett, nőtt a megújulók szerepe, és egyre több épületben jelent meg hőszivattyús fűtés. Az Oxford Economics szerint az európai gázfogyasztás jelenleg mintegy 15–20 százalékkal alacsonyabb lehet a 2021-es szintnél.
Csakhogy az időjárás hatását nem lehet kikapcsolni. Hideg időben a háztartási fűtési igény gyorsan megugrik. Az Oxford Economics elemzése szerint a tavalyi tél hidegebb szakaszaiban az Európában elért gázmegtakarítás 5–10 százalékra zsugorodott a 2021 előtti szinthez képest.
Vagyis Európa takarékosabbá vált, de nem vált függetlenné a téli hőmérséklettől. Egy szokatlanul hideg január továbbra is óriási mennyiségű gázt igényelhet.
Ezért különösen veszélyes, ha ugyanabban az időszakban alacsonyak a tárolói készletek, drága a nagykereskedelmi gáz, és az LNG-beszerzésben is fennakadások jelentkeznek.
A Hormuzi-szoros miatt ideges a piac
A jelenlegi áremelkedés egyik legfontosabb oka a Közel-Keleten kialakult bizonytalanság és a Hormuzi-szoroson keresztüli energiaszállítás problémája. A térségen keresztül a világ LNG-forgalmának nagyjából ötöde halad át, így bármilyen tartós kiesés az egész világpiacra hatással lehet.
Ez azért különösen fontos Európának, mert az orosz vezetékes gáz visszaszorítása után az EU sokkal inkább függ a tengeren érkező cseppfolyósított földgáztól. LNG-t azonban nemcsak Európa vásárol. Ugyanazokra a szállítmányokra ázsiai országok is licitálnak.
Ha az ázsiai vevők magasabb árat kínálnak, az LNG-szállító hajó számára gazdaságilag vonzóbb lehet Ázsia felé indulni. Európának ilyenkor magasabb árat kell ajánlania ahhoz, hogy ide vonzza a rakományokat.
Pontosan ez az a mechanizmus, amely egy hideg tél során további jelentős TTF-áremelkedést válthat ki.
A Goldman Sachs már 100 euró feletti téli ár lehetőségéről beszél
A Goldman Sachs elemzői ennél is komolyabb forgatókönyvvel számoltak. Samantha Dart és Laura Cyr arra figyelmeztetett, hogy a mostani árszint önmagában nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy Európa biztonságos készletszinttel jusson át a télen.
Ha a Közel-Keletről érkező energiakínálat csak fokozatosan állna helyre 2027 során, becslésük szerint a 2026. decemberi TTF-kontraktusnak akár 100 euró/MWh fölé kellene emelkednie, hogy az európai piac elegendő LNG-t tudjon magához vonzani. Ez több mint kétszerese lenne az elemzőház 50 euró körüli alapeseti várakozásának.
Ez természetesen nem előrejelzés arra, hogy biztosan 100 euró fölé kerül a gáz. Sokkal inkább egy kockázati forgatókönyv: megmutatja, milyen árra lehet szükség akkor, ha több kedvezőtlen körülmény egyszerre következik be.
Enyhe tél, javuló közel-keleti ellátás és magasabb LNG-kínálat mellett az árak akár gyorsan vissza is eshetnek. Egy kemény tél és újabb szállítási zavarok esetén viszont a mostani 66–68 eurós szint sem feltétlenül jelentené a drágulás végét.
Az orosz gáz kiesése is egyre fontosabb tényező
Az Európai Unió 2026 januárjában véglegesítette az orosz vezetékes földgáz és LNG fokozatos kivezetésére vonatkozó szabályokat. A tilalom fokozatosan lép életbe, hogy a már megkötött szerződések számára átmeneti időszakot biztosítson. Az LNG-re vonatkozó teljes tiltás 2027 elejétől, a vezetékes gáz teljes kivezetése pedig 2027 őszétől lép életbe.
Az Európai Bizottság számításai szerint Oroszország 2025-ben még az uniós vezetékes és LNG-import együttesének mintegy 12,5 százalékát biztosította. Ezt a mennyiséget más forrásokból kell pótolni.
Az Oxford Economics egy szélsőséges ellátási forgatókönyv esetére azt is felvetette, hogy az Uniónak átmenetileg hozzá kellene nyúlnia a tilalmi rendszer egyes elemeihez. Fontos azonban, hogy ilyen uniós döntés jelenleg nincs. A hatályos rendelet eleve tartalmaz egy vészhelyzeti lehetőséget: súlyos ellátásbiztonsági veszély esetén az Európai Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti a tilalom alkalmazását.
