Magyarország sokkal jobb helyzetben van a készleteknél
Az európai 63 százalék körüli átlagból önmagában nem szabad Magyarország helyzetére következtetni.
Kapitány István augusztus 17-i közlése szerint a magyarországi tárolókban lévő gáz már a várható téli magyar fogyasztás közel 70 százalékát fedezné, és a tervek szerint a fűtési szezon kezdetére ez közel 90 százalékra emelkedik.
Ehhez hozzáadódik a magyarországi földgáztermelés, valamint az import, amely több irányból érkezhet az országba. Emiatt a gazdasági és energetikai miniszter úgy értékelte, hogy Magyarország fizikai gázellátása biztosított.
Ez fontos különbség. Az, hogy Európa gázpiaca feszült, nem ugyanaz, mint hogy Magyarországon gázhiány fenyeget.
A kockázat sokkal inkább az árban jelenik meg.
Január és február lehet az igazán érzékeny időszak
Kapitány István néhány nappal ezelőtt éppen erre hívta fel a figyelmet. A miniszter szerint az előző kormány 2026 végéig gondoskodott az árkockázatok egy részének előzetes lefedezéséről, a 2027-es év leghidegebb téli hónapjaira azonban már nincs hasonló mértékű árlekötés.
Ennek jelentősége akkor válna igazán látványossá, ha januárban vagy februárban egyszerre következne be rendkívüli hideg és újabb európai gázárrobbanás.
A gázt ilyenkor fizikailag továbbra is be lehetne szerezni, de sokkal magasabb áron. Ez pedig különbséget jelent aközött, hogy ellátási válságról vagy pénzügyi problémáról beszélünk.
Magyarországnál jelenleg inkább a második tűnik valódi kockázatnak.
Akkor tényleg megugorhat a magyar családok gázszámlája?
Itt fontos pontosítani az európai hírekből könnyen levonható következtetést.
A holland TTF nagykereskedelmi árának megduplázódása Magyarországon nem jelenti azt, hogy automatikusan megduplázódik a lakossági gáz ára.
Az MVM jelenlegi szabályai szerint egy lakossági felhasználási hely egy kedvezményes évben – augusztus 1. és a következő év július 31. között – 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázt használhat fel rezsicsökkentett áron. Az efölötti mennyiséget a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző áron számolják el.
Az egyetemes szolgáltatás lakossági árát nem a napi tőzsdei TTF-jegyzés alapján írják át a következő gázszámlán. Az árat és alkalmazásának szabályait jogszabályok és hatósági döntések határozzák meg.
Vagyis aki a kedvezményes fogyasztási határon belül marad, annak jelenleg nem kell attól tartania, hogy a 66 eurós TTF miatt szeptemberben vagy októberben automatikusan drágább egységár jelenik meg a számláján.
Egy kemény tél még változatlan tarifák mellett is megemelheti a számlát
Van azonban egy másik hatás, amely sokkal közvetlenebb.
Ha hidegebb lesz a tél, több gázt használunk.
Ez különösen a régebbi, rosszabbul szigetelt családi házakban lehet jelentős. Egy hosszú, fagyos januárban a kazán jóval többet működhet, mint egy enyhe télen. Ha emiatt az éves fogyasztás átlépi a kedvezményes 63 645 MJ-os, legalább 1729 köbméteres keretet, a kereten felüli rész már magasabb ársávba kerülhet.
Tehát egy magyar háztartás gázszámlája akkor is emelkedhet egy hideg tél miatt, ha maga a jogszabályban meghatározott egységár nem változik.
Ez különösen azok számára fontos, akiknek a fogyasztása már most is közel van az éves kedvezményes határhoz.
Nem érdemes a 1729 köbmétert egyszerűen tizenkettővel elosztani
Az MVM külön is figyelmeztet arra, hogy a kedvezményes mennyiséget nem minden elszámolási módnál egyszerűen havi egyenlő részekben kezelik.
A földgáz fűtési célú felhasználása erősen szezonális. Januárban természetesen sokkal nagyobb kedvezményes mennyiség rendelhető egy fűtési profilhoz, mint júliusban. A pontos elszámolás függ attól is, diktálás, egyenletes részszámla vagy éves elszámolás alapján fizet-e az ügyfél.
Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy havonta pontosan 144 köbméterig olcsó a gáz. A rendszer ennél összetettebb.
Ami biztos: az éves kedvezményes keret felhasználási helyenként jár, és az egyik kedvezményes évben megmaradt mennyiséget nem lehet átvinni a következő évre.
A vállalkozások hamarabb érezhetik meg a drágulást
A magyar lakossági rendszer tehát tompíthatja a nemzetközi ármozgást, a gazdaság többi szereplőjénél azonban más a helyzet.
A versenypiaci szerződéssel rendelkező vállalkozások energiaára jóval közvetlenebbül függhet a nagykereskedelmi piactól, a szerződés típusától és attól, hogy milyen időszakra kötöttek előre árat.
Ha egy gyár, pékség, üvegház, szálloda vagy más nagy gázfogyasztó vállalkozás 2027-re most kénytelen magasabb piaci áron szerződni, annak költsége idővel a termékek és szolgáltatások áraiban is megjelenhet.
A gázárrobbanás ezért akkor is eljuthat a családok pénztárcájáig, ha közvetlenül nem emelkedik a lakossági gáz tarifa. Megjelenhet az élelmiszerek, építőanyagok, szolgáltatások vagy más energiaintenzív termékek árában.
Az áram ára sem független a földgáztól
Az európai energiapiacon a gáz és az elektromos áram ára is összefügg.
Amikor kevés a nap- vagy szélenergia, illetve más erőművek termelése visszaesik, gyakran gáztüzelésű erőművekkel kell pótolni a hiányt. A 2026-os nyári hőség és aszály például egyszerre növelte az áramigényt és korlátozta egyes víz- és nukleáris erőművek termelését, így több gázerőműre volt szükség.
Ez azt jelenti, hogy tartósan magas földgázár mellett a nagykereskedelmi villamosenergia-árakra is felfelé mutató nyomás nehezedhet.
Az európai háztartásoknál ennek sebessége országonként jelentősen eltér.
Van, ahol néhány héten belül megérzik, máshol csak egy év múlva
Az Oxford Economics számításai szerint a nagykereskedelmi földgázár változásának fogyasztói tarifákba történő átgyűrűzése európai átlagban nagyjából hat hónap körül lehet a legerősebb, de az egyes országok között óriási eltérés van.
Hollandiában a változó tarifák miatt nagyon gyorsan megjelenhet a drágulás a háztartások számláján. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban szintén viszonylag gyors lehet az alkalmazkodás.
Németországban és Ausztriában ezzel szemben sok fogyasztó 12–24 hónapos fix áras szerződést használ, ezért a nagykereskedelmi árrobbanás sokkal lassabban jut el hozzájuk.
Magyarország ebből a szempontból ismét speciális eset a szabályozott lakossági árak miatt.
A költségvetésnek ettől még nagyon fájhat a drága gáz
A rezsicsökkentett ár egyik fontos következménye, hogy ha az állami vagy egyetemes szolgáltatási rendszer magasabb áron kénytelen beszerezni a gázt, mint amennyit a lakosság fizet érte, a különbség valahol megjelenik a rendszer finanszírozásában.
Vagyis a lakossági tarifa befagyasztása nem teszi ingyenessé a nagykereskedelmi drágulást.
Kapitány István éppen ezért hangsúlyozta, hogy a téli felkészülésnél nem elegendő azt nézni, hány köbméter gáz van a tárolókban. Az árkockázat kezelése is kulcsfontosságú, különösen 2027 januárjára és februárjára.
Ha a nemzetközi gázár akkor nagyon magas lesz, annak költsége először akár az állami költségvetésben jelenhet meg. Hosszabb távon azonban ez is befolyásolhatja a gazdaság mozgásterét.
Három teljesen különböző téli forgatókönyv képzelhető el
A legkedvezőbb helyzet egy enyhe európai tél, javuló LNG-ellátás és stabil közel-keleti szállítás lenne. Ebben az esetben a tárolók lassan ürülnének, Európának kevesebb pluszgázt kellene vásárolnia, és a jelenlegi magas TTF-árak akár jelentősen vissza is eshetnének.
Egy átlagos tél mellett a mostani alacsonyabb készletek már jobban éreztetnék hatásukat, de megfelelő importtal és LNG-szállítással valószínűleg kezelhető maradna a helyzet.
A legrosszabb forgatókönyv egy hosszú és hideg tél, alacsony tárolói szint, tartós Hormuzi-szoros körüli fennakadás és erős ázsiai LNG-kereslet lenne. Ebben az esetben indulhatna el az a licitverseny, amelyre a Goldman Sachs 100 euró/MWh fölötti TTF-áras stresszforgatókönyve utal.
E három lehetőség közül augusztus végén még egyik sem tekinthető biztosnak.
Nem gázhiánytól kell most elsősorban tartani
Ez az egyik legfontosabb következtetés a jelenlegi adatokból.
Európa ma sokkal több LNG-terminállal rendelkezik, több forrásból képes gázt beszerezni, és a fogyasztása is alacsonyabb, mint a 2021–2022-es energiaválság előtt. Emiatt egy valódi, fizikai európai gázhiány kockázata kisebbnek látszik, mint négy évvel ezelőtt.
A jelenlegi veszély inkább az, hogy az ellátás fenntartásához nagyon magas árat kell fizetni.
Ez pedig egészen más típusú válságot okozhat: nem feltétlenül maradnak hidegen a radiátorok, de az energia megdrágíthatja a vállalatok működését, növelheti az inflációt, terhelheti az állami költségvetéseket és gyengítheti a háztartások vásárlóerejét.
Inflációt is hozhat a drága földgáz
A gázár emiatt már a jegybankok számára is egyre fontosabb kérdés.
Az Oxford Economics számításai szerint a jelenlegi magas nagykereskedelmi gázárak mellett az euróövezeti infláció 2026 második felében magasabb lehet a korábban vártnál. Az energia ugyanis nemcsak közvetlenül jelenik meg a háztartási számlákban, hanem a vállalatok termelési és szállítási költségeiben is.
Ha az energiaárak miatt újra erősödik az infláció, az az Európai Központi Bank kamatpolitikájára is hatással lehet.
Így egy hideg tél és egy gázpiaci sokk végül olyan háztartásokat is érinthet, amelyek egyáltalán nem gázzal fűtenek.
Most még nincs ok pánikra, de a helyzet sokkal feszültebb, mint tavaly
Az augusztus végi adatokból két, elsőre ellentmondásos következtetés adódik.
Magyarország fizikai gázellátása jelenleg biztosítottnak látszik, a hazai tárolókban jelentős készlet van, további betárolás zajlik, van belföldi termelés és több importútvonal is rendelkezésre áll.
Ugyanakkor az európai gázpiac egyértelműen rosszabb helyzetből fordul rá a télre, mint az elmúlt években. Az uniós tárolók mindössze 63 százalék körül állnak, szemben az elmúlt öt év 79 százalékos augusztus végi átlagával, a TTF pedig 66 euró fölött jár az év eleji 29 euró után.
A kettő egyszerre lehet igaz: gáz valószínűleg lesz, de sokkal drágább lehet.
A magyar családoknak most főként a fogyasztásukra érdemes figyelniük
A jelenlegi magyar szabályozás mellett tehát túlzó lenne azt állítani, hogy a nemzetközi gázár-emelkedés miatt már biztosan jelentősen nőni fog minden háztartás téli gázszámlája.
A közvetlen kockázat elsősorban azoknál nagyobb, akiknek a fogyasztása egy hideg tél miatt átlépi az évi 63 645 MJ-os – legalább 1729 köbméteres – kedvezményes határt.
Egy régebbi, gyengén szigetelt családi háznál már néhány rendkívül hideg hét is jelentős fogyasztásnövekedést hozhat. Emiatt a fűtési szezon előtt érdemes ellenőrizni a kazánt, a termosztátot, az ablakok és ajtók záródását, illetve az éves fogyasztási adatokat.
A legnagyobb bizonytalanság ugyanakkor nem szeptember vagy október körül van, hanem 2027 januárja és februárja előtt. Ekkor derül majd ki, hogy milyen hideg lesz a tél, hogyan alakulnak a közel-keleti szállítások, mennyi gáz marad az európai tárolókban, és mennyiért lehet új készleteket beszerezni.
A tél végső árát most még senki nem tudja megmondani
Az európai földgáz ára augusztus 26-án már olyan szinteken mozog, amelyek néhány hónappal korábban még távolinak tűntek. A 29 euró körüli januári TTF után a 66–68 eurós ár önmagában is komoly változás, az EU tárolóinak 63 százalékos töltöttsége pedig tovább növeli a bizonytalanságot.
Egyelőre azonban nincs ok arra, hogy 2022-höz hasonló energiaválságot kész tényként kezeljünk. Az európai gázellátási rendszer rugalmasabb lett, Magyarország pedig a saját készleteivel az uniós átlagnál kedvezőbb helyzetben van.
A tél valódi kockázata az lesz, milyen áron sikerül fenntartani ezt az ellátásbiztonságot.
Ha enyhe lesz az idő, a mostani feszültség gyorsan enyhülhet. Ha viszont kemény tél érkezik, miközben a Hormuzi-szoros körüli problémák fennmaradnak és Európa Ázsiával kénytelen versenyezni az LNG-ért, a mostani 66 eurós gázár akár csak a történet kezdete lehet.
A magyar lakosságot a jelenlegi rezsirendszer megvédi attól, hogy a napi tőzsdei ármozgások azonnal megjelenjenek a számlákon. A magas gázár gazdasági költsége azonban ettől még nem tűnik el, és egy hideg tél a nagyobb fogyasztáson keresztül közvetlenül is megemelheti sok család kiadásait.
